A nyár elején futottam bele egy fotógyűjteménybe szebbnél szebb horgolt szandálokkal. Egyből rákerestem, hogy itthon lehet-e valahol cipőtalpat kapni, mely alkalmas erre a dologra? És lehet! Csodálkoztam is, majd elhatároztam, hogy nem nyugszom amíg a saját készítésű szandálom nincs a lábamon!
A talpat megrendeltem a Fonalbolt oldalán. Egy kicsit nagynak tűnt a talp, de csak a kialakítása miatt! Szélességre pont jó!
Már álmodoztam róla, hogy milyen lesz. Aztán csak nehezen született meg a végleges kinézete a szandinak! Azt tudtam, hogy körbe fogom tekerni a bokámon a pántját, de hogy mekkorára kell horgolnom azt, még nem tudtam. Horgolás közben próbálgattam állandóan a lábamhoz a darabokat. Igyekeztem jól levenni a méreteket.
A széleit körbeszegtem a kész daraboknak, hogy ne nyúljon ki túlságosan a használat közben. (Izgi volt! Már 20 éve nem ültem varrógépnél.) Ismét hozzámértem a talphoz és a lábamhoz, gombostűvel rátűztem, majd felvarrtam őket a talpra. Azt hittem nagyon nehéz lesz rávarrni, de egész könnyen ment!
Talpbetétet is vettem hozzá öntapadós, zseléset, mert azt hittem, hogy szúrni fog a talprész. Persze a betét nem ragadt bele, ezért elkezdtem nélküle használni, és láss csodát: nem szúr! El kell mondanom, hogy igenis kényelmes! Az első utamon akadtak problémák vele, de ezt hazaérve orvosoltam: szűkebbre kellett varrnom az elejét. Még most is javításra szorul, de már 2 hete használom és le se akarom venni a lábamról! Szóval nem tudom, hogy mikor, de még alakítanom kell rajta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése